Kivonat

 

a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2019. február 8. napján tartott

rendes, zárt ülésének jegyzőkönyvéből

 

7/2019. (II.08.) Kgy. hat.

 

Tárgy: dr. Kiss Attila összeférhetetlenségi ügye

 

Határozat

 

A Csongrád Megyei Közgyűlés megtárgyalta a „Dr. Kiss Attila összeférhetetlenségi ügye” tárgyú előterjesztést és a következő döntést hozza:

1.      A Közgyűlés az Ügyrendi és Jogi Bizottság javaslata alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés i) pontja alapján dr. Kiss Attila megyei önkormányzati képviselő vonatkozásában megállapítja az összeférhetetlenség fennállását tekintettel arra, hogy önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja. A Közgyűlés megállapítja, hogy dr. Kiss Attila megyei önkormányzati képviselőnek a Sándor Móricz Egyesületi elnöki pozíciója egyidejű fennállása az önkormányzati képviselői pozícióval összeférhetetlen, mivel dr. Kiss Attila az egyesületnek, mint médiatartalom szolgáltatónak a képviselet ellátására jogosultja és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény alapján a Sándor Móricz Egyesület médiatartalom szolgáltatónak minősül.

 

2.      A Közgyűlés az 1./ pontban meghatározott összeférhetetlenség ok fennállására tekintettel megállapítja, hogy dr. Kiss Attila képviselő az Mötv. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján méltatlan a képviselői megbízatásra, mivel jelen határozat 1./ pontjában részletezett összeférhetetlenségi okot nem hozta a közgyűlés tudomására, így a Közgyűlés dr. Kiss Attila képviselői megbízatását jelen határozattal megszünteti.

 

3.      Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. Az önkormányzati képviselő tisztsége a képviselő-testület összeférhetetlenséget megállapító határozata – ha az ellen a rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslat iránti kérelemmel nem éltek – meghozatalának napján, jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a jogerős bírósági döntés napján szűnik meg. (Mötv. 37.  § (4) és (7) bekezdés). 

 

 

 

Indoklás

 

A Közgyűlés a határozatát az alábbi adatok, tények és körülmények vizsgálata alapján hozta meg.

A Csongrád Megyei Önkormányzat Mágori András József 2018. november 6-án kelt bejelentéséből értesült arról, hogy Dr. Kiss Attila közgyűlési képviselővel szemben összeférhetetlenségi ok merült fel. A bejelentésben foglaltak szerint Dr. Kiss Attila a Sándor Móricz Egyesület (6913 Csanádpalota, Külterület 045/29. hrsz, a továbbiakban: Egyesület) elnöke, az Egyesület pedig a „Csípős” elnevezésű internetes hírportált (mcsipos.hu) működteti, az oldal felelős kiadója pedig az Egyesület elnöke. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés i) pontja szerint az önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.

 

A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, Kakas Béla 2018. november 8-án kelt levelében a Csongrád Megyei Kormányhivatal állásfoglalását kérte arról, hogy van-e hatásköre a közgyűlés Ügyrendi és Jogi Bizottságának felhívni az érintett képviselőt az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére (vagy csak kivizsgálási jogköre van), továbbá az összeférhetetlenségi okról való tájékoztatás elmaradása miatt a közgyűlésnek meg kell-e szüntetni a képviselő megbízatását a Mötv. 38. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakra tekintettel.

 

A kormányhivatal 2018. november 14-én kelt állásfoglalásában arról tájékoztatta a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökét, hogy egyrészről a Mötv. rendelkezései alapján az illetékes bizottságnak összeférhetetlenségi ügyekben csak javaslattételi jogköre van, az összeférhetetlenség kimondása pedig a közgyűlés hatásköre, másrészről az összeférhetetlenségi ok elhallgatása méltatlansági oknak is minősül, amely esetben a közgyűlés köteles megszüntetni a képviselő megbízatását, ha az összeférhetetlenség a tudomására jut.

 

A Csongrád Megyei Közgyűlés Ügyrendi és Jogi Bizottsága ezt követően, 2018. november 20-i rendkívüli ülésén tárgyalta a Dr. Kiss Attilával kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi okot. A bizottsági ülés öt fővel határozatképes volt, a bizottsági ülésen személyesen részt vett az összeférhetetlenséggel érintett Dr. Kiss Attila képviselő is. A bizottsági ülésen ismertetésre került a bizottsági tagok számára a fentiekben említett, 2018. november 6-i bejelentés, amelyben Mágori András József kezdeményezte az összeférhetetlenség megállapítását.

 

A bizottsági ülésen a bizottság tagjai Vadász Csaba főjegyző tájékoztatását kérték a helyes jogszabályértelmezés érdekében a bizottság hatáskörét illetően. A bizottság tagjai az ülésen a jogszabályok értelmezését követően megállapították, hogy bizottság feladata az összeférhetetlenség kivizsgálása és az összeférhetetlenség fennállása kapcsán javaslat megfogalmazása a közgyűlés felé, ugyanakkor a bizottság nem jogosult az összeférhetetlenség fennállását megállapítani és ennek jogkövetkezményeként a képviselői megbízatást megszüntetni, ezen utóbbi hatáskörök a közgyűlést illetik meg.

 

A bizottság hatáskörének tisztázását követően a bizottság meghallgatta Dr. Kiss Attila képviselőt, aki személyesen jelen volt a bizottsági ülésen. A képviselő arra kérdésre, hogy volt-e tudomása az önkormányzati törvény összeférhetetlenséget szabályozó rendelkezéseiről, illetőleg mióta tagja, vagy elnöke az Egyesületnek és hogyan kapcsolódik a médiaszolgáltatáshoz, a képviselő az alábbiakat mondta el. A képviselő jelezte, hogy 2018. november 9-én értesült arról, hogy összeférhetetlenségével kapcsolatban beadvány érkezett, amelyet követően nézett utána a médiaszolgáltatást nyújtó szervezetnek, amelynek döntéshozója. Másnap, november 10-én összehívásra került az Egyesület közgyűlése, amelyen lemondott elnöki tisztségéről. Az Egyesület közgyűlése új elnököt választott, amely közgyűlésről készült jegyzőkönyvet dr. Kiss Attila átadott az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak. A képviselő jelezte továbbá, hogy az új elnök bejegyzése folyamatban van. Elmondta továbbá, hogy az elmúlt időszakban a szerkesztőbizottságra nem sok hatást gyakorolt és nem volt tudomása arról, hogy ezzel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn. A képviselő által bemutatott egyesületi közgyűlési jegyzőkönyvet a bizottság átvette és annak tartalmát felolvasta. Az egyesületi közgyűlési jegyzőkönyv mellett a képviselő átadott egy jelenléti ívet az egyesületi közgyűlésről, továbbá egy 2018. november 12-én kelt, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökének címzett kísérő levelet, amelyben a képviselő tájékoztatja a bizottság elnökét, hogy a Sándor Móricz Egyesületben betöltött elnöki tisztségéről a képviselő lemondott, így az összeférhetetlenség a továbbiakban már nem áll fenn.               

A bizottsági ülésen ezt követően a főjegyző dokumentumokat osztott ki a bizottság tagjainak, amelyben a „Csípős” hírportálról származó információk kerültek összegyűjtésre.

Dr. Kiss Attila ezt követően a bizottság kérdésére elmondta, hogy az Egyesület 2014 előtt alakult, médiatartalom szolgáltatást pedig 3 éve végez.

A bizottság ezt követően 5 igen (egyhangú) szavazat mellett meghozta a 30/2018. (XI.20.) számú határozatát, amelyben megállapította, hogy Dr. Kiss Attila képviselővel szemben a Mötv. 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn, arra tekintettel, hogy a képviselői megbízatás és a Sándor Móricz Egyesület elnöki tisztsége egymással összeférhetetlen. A bizottság továbbá a fentiekre tekintettel javasolta a közgyűlésnek, hogy állapítsa meg és mondja ki a képviselő összeférhetetlenségét.

A Csongrád Megyei Önkormányzat a 2018. november 26. napjára összehívott rendkívüli közgyűlésén tárgyalta az összeférhetetlenségi ügyet.

A közgyűlésen az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke, Szabó Zoltán Ferenc részletesen ismertette a bizottsági vizsgálat eredményét, a bizottsági ülésen elhangzottakat, felolvasta a kormányhivatal fent idézett állásfoglalását, valamint közölte a bizottság javaslatát az összeférhetetlenség megállapítása iránt.

A közgyűlésen személyesen megjelent Dr. Kiss Attila ezt követő hozzászólásában kérte, hogy a közgyűlés állapítsa meg, hogy méltatlansága nem áll fenn, majd jelezte, hogy személyes érintettsége okán nem kíván részt venni az ülésen, ezért elhagyta az üléstermet.

Mágori András képviselő ezt követően több olyan reklámot, hirdetést ismertetett, amelyek az mcsipo.hu oldalon találhatók.

Dr. Kovács Beáta alelnök ismertette a Médiatörvény szabályozását arra vonatkozóan, hogy ki minősül médiatartalom-szolgáltatónak. Jelezte továbbá, hogy a Sándor Móricz Egyesület képviseletében Dr. Kiss Attila névhasználati kérelmet adott be Makó Város Önkormányzatához, amelyben az Egyesület tevékenysége tekintetében a média és marketing szolgáltatás került feltüntetésre. Jelezte továbbá, hogy képernyőfelvétel áll rendelkezésre 2017. december 3-ról, ahol Dr. Kiss Attila hirdetése szerepel az érintett honlapon.

Kakas Béla közgyűlési elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselő elismerte az összeférhetetlenség fennállását.

A fentieket követően a közgyűlés meghozta 59/2018. (XI.26.) számú közgyűlési határozatát, amelyben megállapította, hogy a Mötv. 36. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltakra tekintettel a Sándor Móricz Egyesület elnöki tisztsége és a megyei önkormányzati képviselői pozíció összeférhetetlen. Az összeférhetetlenségi ok fennállására tekintettel Dr. Kiss Attila képviselő a Mötv. 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján méltatlan a képviselői megbízatásra, amelyre tekintettel a közgyűlés megbízatását megszüntette.

 

Dr. Kiss Attila a 2018. november 29-én kelt keresetlevelében a Közgyűlés határozata ellen jogorvoslattal élt és a Mötv. 37. § (4)-(5) bekezdése szerinti nemperes eljárásban kérte az 59/2018. (XI.26.) számú közgyűlési határozat felülvizsgálatát. A keresetlevélben előadta, hogy álláspontja szerint sem ő, sem a Sándor Móricz Egyesület nem minősül médiatartalom-szolgáltatónak, mivel a médiatartalom-szolgáltató Médiatörvény szerinti fogalmi elemei esetükben nem állapíthatók meg, így a Mötv. 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

Az ügyben eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. január 9-én kelt végzésében hívta fel a Csongrád Megyei Önkormányzatot, hogy a keresetlevélre vonatkozó észrevételeit tegye meg, illetőleg a közgyűlési határozat meghozatalát megelőző iratanyagát a bíróság részére csatolja.

A Csongrád Megyei Önkormányzat iratcsatolási kötelezettségének 2019. január 14-én eleget tett.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ezt követően 2019. január 21-én kelt, 8.Mpk.50.015/2018/7. ügyiratszámú végzésével a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 59/2018. (XI.26.) számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte.

A bíróság a döntését arra alapozta, hogy a Mötv. 37. § (2) bekezdése alapján az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozatnak egyrészről tartalmaznia kell az összeférhetetlenséget megalapozó körülményeket, másrészről az összeférhetetlenség kimondását. A bíróság álláspontja szerint a közgyűlési határozatból hiányoztak az összeférhetetlenség alapjául szolgáló tények, ténymegállapítások, továbbá annak világos levezetése, hogy mely konkrét tények és körülmények vezettek az összeférhetetlenség kimondásához. A bíróság álláspontja szerint továbbá tényeket és az összeférhetetlenség kimondásáig tartó oksági folyamat leírását magának a határozat szövegének kell tartalmazni, nem elég, ha az más dokumentumokban (pl. bizottsági javaslat, közgyűlési jegyzőkönyv) szerepel. Ennek hiányában a bíróság az összeférhetetlenség fennállását érdemben nem vizsgálhatta és nem is vizsgálta. A közgyűlési határozat tehát a bíróság álláspontja szerint amiatt törvénysértő, mert a ténymegállapítások és tények nem kerültek rögzítésre az elvárt konkrétsággal.                  

A bírósági eljárás ebben az esetben egyfokú, jogorvoslatnak helye nincs.

A fenti előzményekre tekintettel a bíróság ügydöntő végzésének Önkormányzat általi kézhezvételét követően a Csongrád Megyei Közgyűlés Ügyrendi és Jogi Bizottsága az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyet újra megtárgyalta és a 7/2019. (II.05.) ÜJ. Biz. határozatában az alábbiakat  állapította meg:

A bizottság határozatában a fentiekkel megegyezően részletesen rögzítette az ügyben eddig történt előzményeket, majd a jogszabályok értelmezése kapcsán az alábbiakat állapította meg. 

A Mötv. 38. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel az a képviselő méltatlan a megbízatására, aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

A Mötv. 36. § (1) bekezdés i) pontjára tekintettel az önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja. (összeférhetetlenségi ok)

A Mötv. szabályai alapján tehát a képviselő méltatlansága arra tekintettel állapítható meg, ha a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület (közgyűlés) tudomására. Ebből az következik, hogy ezt a mulasztását, vagyis az összeférhetetlenségi ok bejelentésének elmaradását a képviselő utólag már nem orvosolhatja, ha a fennálló összeférhetetlenségi okról a képviselő-testület (közgyűlés) már egyébként értesült. A méltatlanság ekkor tehát kizárólag abban az esetben nem áll fenn, ha a lefolytatott vizsgálat alapján az kerülne megállapításra, hogy az összeférhetetlenségi ok sem állt fenn. Vagyis ezen méltatlansági ok utólag nem tud elhárulni, csak akkor, ha az összeférhetetlenségi ok sem állt fenn korábban.  

Mivel az ügyben eljáró bíróság az összeférhetetlenségi ok fennállását érdemben kifejezetten nem vizsgálta, hanem a közgyűlés határozatát formai hiányosságokra hivatkozással helyezte hatályon kívül, jelenleg nem áll rendelkezésre olyan bírósági, vagy hatósági döntés, amely azt állapítaná meg, hogy a konkrét esetben az összeférhetetlenségi ok nem állt fenn.

Ezen felül, mivel a bíróság a közgyűlési határozatot formai okokból helyezte hatályon kívül, a közgyűlést továbbra is kötelezettség terheli az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntés meghozatala iránt, amennyiben nem merült fel olyan új körülmény, tény, vagy bizonyíték, amely alapján az összeférhetetlenség már ne lenne megállapítható. Amennyiben ilyen új körülmény, tény, vagy bizonyíték nincs, abban az esetben a jogi helyzet változatlan. A változatlan jogi helyzet pedig jelen esetben azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a közgyűlés határozata hiányos volt, az annak alapjául szolgáló összeférhetetlenségi és méltatlansági ok még változatlanul fennáll.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tehát az összeférhetetlenség és méltatlanság kérdését újra megvizsgálta és a vizsgálat alapján megállapította, hogy a korábbi, 30/2018. (XI.20.) számú határozatának alapjául szolgáló körülmények érdemben továbbra is fennállnak és nem merültek fel időközben olyan új bizonyítékok, amelyek indokolnák a bizottsági határozat hatályon kívül helyezését. A bizottság álláspontjával a Közgyűlés is egyetért és jelen határozatában maga is a fentiekkel egyezően megállapítja, hogy az összeférhetetlenség és méltatlanság alapjául szolgáló okok továbbra is fennállnak.

Az összeférhetetlenséghez és méltatlansághoz kapcsolódóan esetlegesen felmerült új körülmények kapcsán a bizottság az alábbi vizsgálatot folytatta le.

A bizottság újonnan felmerült körülményként Dr. Kiss Attila keresetlevelében foglaltakat vizsgálta meg, amelyben a képviselő az összeférhetetlenségét az alábbiakra tekintettel vitatta.

A képviselő a keresetlevelében a Méditatörvény rendelkezéseire és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban” elnevezésű tájékoztató anyagára hivatkozik, amikor azt állítja, hogy álláspontja szerint sem ő, sem Sándor Móricz Egyesület nem tekinthető médiatartalom-szolgáltatónak. A bizottság a Médiatörvény és az NMHH tájékoztató anyagára tekintettel az alábbiakat állapította meg.

A Médiatörvény (a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény) 203. § 43. pontja szerint médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.

A Médiatörvény 203. § 42. pontja alapján médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom.

A Médiatörvény értelmező rendelkezéseit tartalmazó 203. § 41. pontja szerint médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.

A törvény 203. § 40. pontja szerint pedig médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

 

A fent említett NMHH szakmai tájékoztató anyag szerint a jogszabályokat tehát úgy kell értelmezni, hogy médiatartalom-szolgáltató lehet a médiaszolgáltató, vagy bármely más médiatartalom szolgáltatója, azaz sajtótermék kiadója.

Mivel az mcsipos.hu egy internetes újság, hírportál a konkrét esetben a sajtótermék kiadói minőséget vizsgálta meg a bizottság.

A Médiatörvény 203. § 60. pontja szerint a sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

Az NMHH tájékoztató anyaga szerint a sajtótermékre is igaz tehát, hogy négy alapvető feltétel tesz egy szolgáltatást sajtótermékké: 

1. a gazdasági szolgáltatás-jelleg ,

2. a szerkesztői felelősség,

3. a tájékoztatási, szórakozási vagy oktatási cél, és

4. a nyilvánossághoz történő eljuttatás, mint elsődleges cél.

Az mcsipos.hu esetében a négy feltétel vonatkozásában a bizottság az alábbiakat állapította meg.

1. Az NMHH iránymutatásai alapján a gazdasági szolgáltatási jelleg tekintetében azt kell vizsgálni, hogy a szolgáltatás üzletszerű és önálló-e. Az mcsipos.hu esetében a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az nem kapcsolódik szorosan és elválaszthatatlanul semmilyen más gazdasági szolgáltatáshoz, amelyre tekintettel az önállósága fennáll. A bizottság és a Közgyűlés rendelkezésére álló dokumentumokból továbbá megállapítható, hogy a Sándor Móricz Egyesület képviseletében Dr. Kiss Attila média-, és marketing szolgáltatási tevékenység végzése érdekében kérte Makó Város Önkormányzatának hozzájárulását, továbbá a bizottság rendelkezésére áll egy képernyőfotó is, amelyen az oldalon reklámok, hirdetések szerepelnek. Mivel az mcsipos.hu a képviselő személyes előadása és a weboldal impresszuma szerint is 2015 óta folyamatosan működik, a fenti körülményekkel együtt arra lehet következtetni, hogy rendszeresen, gazdasági kockázatvállalás mellett, nyereség elérése érdekében végzett tevékenységről van szó, így az üzletszerű tevékenység végzésének feltételei is fennállnak. Az önálló, üzletszerű szolgáltatási jellemzőkre tekintettel a bizottsággal egyetértve a Közgyűlés is arra következtet, hogy a gazdasági jelleg megállapítható. 

2. A szerkesztői felelősség kérdésben a képviselő keresetlevelében arra hivatkozik, hogy korábban sem látta el és jelenleg sem látja el az mcsipos.hu főszerkesztői feladatait (állítása szerint a főszerkesztő Bottyán Róbert), amelyre tekintettel az oldal tartalmának meghatározására nincs befolyása. Az NMHH szakmai tájékoztató anyaga szerint - amely a Sajtótörvény 6. §-a, és a Médiatörvény 203. § 60. pontjára hivatkozik - a szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Tekintettel arra, hogy a képviselő személyes bizottsági meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi időben a szerkesztőbizottságra nem sok hatást gyakorolt, a bizottság arra következtetett, hogy korábban, vagyis amikor az összeférhetetlenségi ok keletkezett, a képviselőnek, mint egyesületi elnöknek nagyobb befolyása volt az oldal szerkesztésére, ez a befolyás pedig az utóbbi időben is fennáll, igaz csak csökkent mértékben. Tekintettel továbbá arra, hogy az oldal alapítója és kiadója a képviselő álláspontja szerint is az Egyesület, valamint működtetőként az Egyesület, felelős kiadóként pedig az Egyesület elnöke van feltüntetve az oldal Impresszumában, továbbá az oldal felhasználási feltételei alapján az oldalon megjelenő tartalom szellemi tulajdona az Egyesületet illeti, a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesület meghatározó befolyást gyakorol az oldal tartalmának kialakítására, amelyre tekintettel a szerkesztői felelősség a sajtótermék tartalmáért megállapítható. A fentiek mellett a Sándor Móricz Egyesület méretéből adódóan (a képviselő által csatolt közgyűlési jegyzőkönyv szerint az Egyesületnek 10 magánszemély tagja van) a bizottság nem  tartotta életszerűnek, hogy az Egyesület önálló, független szerkesztőséget tartson fenn, álláspontja szerint vélelmezhető, hogy az Egyesület maga szerkeszti az oldalt, különösen erre utal az a körülmény is, hogy a képviselő által főszerkesztőként hivatkozott Bottyán Róbert maga is tagja az Egyesületnek, így az Egyesülettől teljes független tartalomszerkesztés a bizottsággal egyetértve a Közgyűlés álláspontja szerint nem állapítható meg. A Közgyűlés a bizottság fenti megállapításaival és következtetéseivel egyetértve megállapítja, hogy az ügyben a szerkesztői felelősség fennállása is megállapítható.        

3. A tájékoztatási, szórakoztatási, vagy oktatási cél a bizottsági állásponttal egyetértve a Közgyűlés szerint is egyértelműen megállapítható. Az mcsipos.hu weboldal elősorban a térség közéleti eseményeivel, napi aktualitásaival foglalkozó hírportálként működik, elsődleges célja a nyilvánosság tájékoztatása.

4. A nyilvánossághoz való eljuttatás, mint elsődleges cél önmagában abból megállapítható, hogy a weboldal az interneten, bárki által elérhető módon működik, így a bizottság álláspontjával egyetértve a Közgyűlés álláspontja szerint is ezen jellemző  fennállása is arra utal, hogy az mcsipos.hu esetében sajtótermékről van szó.

A fentiek mellett a bizottság álláspontja alapján a Közgyűlés a határozata meghozatala során figyelembe vette azt is, hogy a képviselő az összeférhetetlenséget a bizottsági ülésen egyetlen alkalommal sem vitatta. Sőt, a képviselő az összeférhetetlenségi ok fennállását maga is elismerte, az egyesületi elnöki pozíciójáról – az egyesületi közgyűlési határozatban rögzített módon - erre hivatkozással mondott le, a bizottságnak benyújtott kísérő levelében pedig maga említi, hogy a fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntette.

A bizottsági határozattal egyetértve a Közgyűlés jelen határozatában - a képviselő keresetlevelében foglaltak vizsgálata alapján, a fenti körülményekre is tekintettel -, a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján megállapítja, hogy a Sándor Móricz Egyesület a Médiatörvény szerinti médiatartalom-szolgáltatónak minősül, így Dr. Kiss Attila, mint az egyesület törvényes képviselője tekintetében a Mötv. 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállt.

Annak ellenére, hogy az egyesületi elnöki tisztségéről Dr. Kiss Attila lemondott, a Mötv. 38. § (1) bekezdés g) pontja szerinti méltatlansági ok nem hárult el, mivel az összeférhetetlenségi ok tartósan, évek óta folyamatosan fennállt és azt a képviselő nem hozta a közgyűlés tudomására.

A fentiekre tekintettel a Közgyűlés megállapítja, hogy a Mötv. 38. § (1) bekezdés g) pontja szerinti méltatlansági ok még jelenleg is fennáll, amellett is, hogy az ügyben bírósági eljárásra került sor. A fennálló méltatlansági okra tekintettel a Közgyűlésnek ismételten határoznia kell az összeférhetetlenségi okról, ebből következően pedig a méltatlansági ok fennállásáról és amennyiben ezek álláspontja szerint is megállapíthatók, a képviselő megbízatását meg kell szüntetnie.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság megállapította, hogy az újabb méltatlansági eljárás lefolytatása a közgyűlésnek nem lehetősége, hanem kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a közgyűlés az összeférhetetlenség kérdésében köteles állást foglalni és ennek folyományaként a méltatlanság jogkövetkezményeit levonni.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság álláspontjával egyetértve a közgyűlés megállapítja, hogy mivel az eljáró bíróság a közgyűlésnek az összeférhetetlenség és méltatlanság kérdésben állást foglaló határozatát arra tekintettel helyezte hatályon kívül, hogy abban formai hiányosság volt, érdemben azonban az összeférhetetlenséget nem vizsgálta, a közgyűlés jelenleg is döntési kényszerben van az összeférhetetlenséget és méltatlanságot illetően, hiszen azok azóta sem hárultak el.

A közgyűlés a korábbi határozathozatala óta felmerült új tényeket, körülményeket megvizsgálta, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottság megállapításait figyelembe vette. A rendelkezésre álló információk, adatok és dokumentumok vizsgálatát követően a közgyűlés– tartalmilag megerősítve és fenntartva a korábbi határozatában foglaltakat - továbbra is azon az állásponton van, hogy Dr. Kiss Attila képviselővel szemben a Mötv. 38. § (1) bekezdés g) pontja szerinti méltatlansági ok áll fenn, arra tekintettel, hogy nem hozta a közgyűlés tudomására azt, hogy a médiatartalom-szolgáltatónak minősülő Sándor Móricz Egyesület jogi személy törvényes képviselője, így vele szemben a Mötv. 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a lefolytatott vizsgálata után meghozott 7/2019. (II.05.) ÜJ Biz határozata az alábbi rendelkezést tartalmazza, kiegészítve a korábbi bizottsági határozatot indoklásában az oksági folyamat levezetésével:

1.      Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a 30/2018. (XI.20.) ÜJ Biz. határozatát hatályában fenntartja, arra tekintettel, hogy a határozat alapjául szolgáló körülmények továbbra is fennállnak és nem merültek fel időközben olyan új bizonyítékok, amelyek indokolnák a határozat hatályon kívül helyezését. Az azóta felmerült új körülményekre tekintettel a következőkkel egészíti ki a határozatot:

 

2.      Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés i) pontja alapján dr. Kiss Attila megyei önkormányzati képviselő vonatkozásában megállapítja az összeférhetetlenség fennállását tekintettel arra, hogy önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja. A Bizottság megállapítja, hogy dr. Kiss Attila megyei önkormányzati képviselőnek a Sándor Móricz Egyesületi elnöki pozíciója egyidejű fennállása az önkormányzati képviselői pozícióval összeférhetetlen, mivel dr. Kiss Attila az egyesületnek, mint médiatartalom szolgáltatónak a képviselet ellátására jogosultja és a Médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV törvény alapján az egyesület médiatartalom szolgáltatónak minősül.

 

3.      A 2. pontban meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállása alapján a Bizottság az Mötv. 37. § (2) bekezdésére hivatkozással javasolja, hogy a Közgyűlés állapítsa meg és egyúttal mondja ki dr. Kiss Attila megyei önkormányzati képviselői megbízatással szembeni összeférhetetlenséget  az Mötv. 36. § (1) bekezdés i) pontja alapján.”

 

A Közgyűlés a bizottsági vizsgálat eredményeivel és az Ügyrendi és Jogi Bizottság 7/2019. (II.05.) ÜJ Biz. határozatának megállapításaival teljes mértékben egyetért, azok fennállását jelen határozatában maga is egyezően megállapítja és rögzíti, hogy a határozata meghozatala során a fent előadottak szerint vette figyelembe a bizottság 7/2019. (II.05.) ÜJ Biz. határozat.

Az ügyben időközben felmerült körülmények, tények, szakértői vélemények, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottság fenti, 7/2019. (II.05.) ÜJ Biz. határozat alapján a Közgyűlés jelen határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött tájékoztatva a képviselőt a jogorvoslati lehetőségről.

Mellékletek:

-          képernyőfotók

-          dr. Kiss Attila 2018. november 12-én kelt levele az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökének

-          Makó Város Önkormányzata bizottsági előterjesztése Sándor Móricz Egyesület névhasználati kérelmének elbírálása tárgyban

A határozatról értesítést kapnak:

-          Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke

-          Vadász Csaba megyei főjegyző

-          Dr. Kiss Attila képviselő

-          Csongrád Megyei Kormányhivatal

-          Irattár

 

 

K. m. f.

 

 

Kakas Béla s.k.

megyei közgyűlés elnöke

Vadász Csaba s.k.

megyei főjegyző